Valahogy a kuktáról sokaknak (ahogy nekem is) a régi, nagyanyáink (és nagyapáink) hangosan sípoló alumínium edénye jut eszébe, mely körülményes, zajos (sokszor életveszélyes) élménnyel társul. A nyeles gyorsfőző edény fénykora nem most volt. Dicsőülése nagyjából 30 éve lezajlott, azonban magát a kuktát (vagyis az elődjét) Denis Papin (francia fizikus és matematikus) a 17. században találta fel (egyben: alkotta meg az első dugattyús gőzgépet) és így a technológia lényegét is: ha lezárt edényben kezdjük el hevíteni a vizet, a gőz nem fog tudni távozni.

(kép forrása: jofogas.hu)

Ezáltal az edényben egyre nagyobb lesz a nyomás, így a főzési hőmérséklet is egyre nő, egyre magasabb ponton válik gőzzé a víz. S mivel rohanó világunkban fontos az idő (inkább változás, de ez külön poszt lesz tán) mibenléte, mennyisége, így fontos megjegyezni: a kukta a modern háziasszonyok (és urak) nagyszerű barátja lehet, ugyanis az alapanyagok sokkal gyorsabban puhulnak meg, az étel hamarabb készül el, mint a hagyományos főzéskor.

Ha korábban volt olyan élményed, hogy a babodat órákon át történő főzés után is keménynek találtad, akkor a kukta jó barátod lesz. Akkor is, ha egyszerűen sosincs időd, de szeretnél nagyon finomat Te magad alkotni otthonodban. És akkor is szeretni fogod, ha meló után hazarohantnál, és szembesültél azzal hogy nincs otthon főtt étel, gyerekek a csilláron is lógnak és gyorsan kellene valamit produkálni. Mondjuk körettel, úgy, hogy hús is legyen mellé, s mindezt nagyjából húsz perc alatt. Mert igen, az a jó hírem van, hogy a kettő akár egyszerre is elkészíthető mindössze akár húsz perc alatt....Ugye mondtam, hogy jó barátok lesztek?! Ugyanis a "mai" kor kuktái össze sem hasonlíthatók Papin-, de még a 30 évvel ezelőtti kuktákkal sem. A mai kor kuktája már szinte kivétel nélkül jó minőségű (igen, még az olcsóbbak is) és abszolút robbanás biztosak. Ráadásul, ha kitapasztaltad, hogy is működtök Ti ketten együtt, gyakorlatilag nincs határ: bármi - bármikor elkészíthető a kuktádban. És még az önbizalmad is nőni fog: gyorsan lesz nagyon pozitív élményed önmagad tehetsége kapcsán. Ti ketten: a tökéletes páros! S ha még ehhez hozzátesszük, hogy energiafelhasználás terén is igen költséghatékony, sőt! Mivel az ételek csak a gőzzel érintkeznek, ezért nem távozik el belőlük annyi vitamin és ásványi anyag, mint a hagyományos edényben való főzés során. Plusz a lakásodat az ételszag sem fogja körbelengeni - hát kell ennél több?

Léteznek drágább, jobb minőségű, illetve extrém drága (elektronikával, magától kikapcsoló) kukták is: értsd vásárolhatsz pár ezerért és soktízezerért is belőle egy példányt. Személy szerint kivárva egy nagyon akciós napot egy huszonötezrest vettem meg tizenkilencért, és azt kell mondjam: megérte (azóta olcsóbban is kapható). Tefal (du denkst alles) márkájú, vastagfalú, vaskos nyolcliteres lett a társam, párolóedénnyel, üde zöld szabályzóval, hagyományos (elektronika mentes) kivitelben. Ő az: 

(kép forrása: emag.hu)

Amúgy ez a kukta az egyszerűbbek, de jó minőségűek közé tartozik és két főzési programmal rendelkezik:

• 1. program zöldségételeknek (50 kPa nyomás és 110*C hőmérséklet)
• 2. program húsokból készült ételek főzésére szolgál (80 kPa nyomás és 117*C hőmérséklet)

Ez így elsőre lehet nem mond semmit, és én is az adatlapjáról kopiztam be, de a lényeg nem is igazán itt van. Hanem ugye a bizalom és a biztonság terén. Vajon mit és mennyi ideig hagyhatunk magára a sötétben? Mert a kukta nem olyan, hogy feszt leemelhető a fedele, és ellenőrizhető az étel állaga, főzési állapota. Ha nyomás alatt van, ki sem nyitható. Így két megoldása van: vagy bízol az előre (akár a kukta gyártója által) megadott időintervallumokban, vagy kikísérletezed magad. Azonban mindkét esetben vedd számításba azt, mit mivel keversz, és mekkora a mérete a kuktába helyezett ételeknek, főleg a zöldségeknek. Ha szereted (ahogy én szeretem), hogy a zöldség "félig nyers", ráadásul a hússal együtt párolod, akkor inkább jó nagy, vastag darabokban helyezd el az edényben, így (majdnem) garantált lesz a tökéletes ízélmény. Egy azonban biztos, ne hagyd magára - mert akkor más lesz garantálva: az pedig a szétfőzés. 

(kép forrása: hogyankell.hu)

A fenti táblázat jó kiindulási alapot ad annak, hogy merj nekivágni, és tudd, mikor kell lekapcsolnod kuktád alól az energiát. De hogy egy alap recepttel is szolgáljak, jöjjön egy az egyik nagy kedvenceim közül! Először Édesapám készítette el (aki amúgy remekül főz), és aki valójában az egész kuktamizéria elindítója is volt egyben! Azóta Párom lelkesen után gyártja a tanult, majd egyénileg alakított ételeket! Tehát: alaprecept kuktapróbálkozóknak: 

Hozzávalók: 

• (kevésbé vizes) felső csirkecomb (bőr nélküli - ha bőrös: húzd le) 8 db. 
• Champion gomba 500 gr. (nagyjából, ki ne grammozd)
• Édesebb sárgarépa 500 gr. (ezt se!)
• Fűszerek: ki mit szeret, és só

A (tiszta!) kuktádba helyezd el alulra csirkecombjaidat. Értsd: dobáld bele! Úgy egymás mellé, de természetesen előtte vagy pácolt be (akár hosszú órákra), vagy szórd meg kedvenc fűszereiddel és sóval. Aztán dobáld rá a megpucolt répákat jó nagy darabokban, akár egészben, rusztikusan, fűszerezd őket is! Majd jöhet a champion, szintén akár egyben, akár felezve - attól függően apró vagy nagy a gombád, amit vásároltál. Kevés zsiradék, nagyon minimális (mondjuk 1-2 dl) víz. Bezárod, energiaforrásra rakod, sípolni kezd, vársz 15 percet, nyomáscsökkented, kinyitod, megeszed. Ja igen, marad utána valami isteni finom "lé", amit akár öntetnek el is készíthetsz, zseniális és intenzív, ételedhez passzoló íze lesz. Recepteket azonban sok helyen találsz, például ITT és ITT is.

Egy biztos, higgy és bízz önmagadban és barátodban, menni fog, de ne rögtön a legnehezebb recepttel indíts! Sok sikert!