Tegnap, ahogy egy "amcsifocimeccset" néztem, átfutott rajtam, hogyan is vagyunk mi, de főleg én a focival. Nagy európai focirajongók voltunk, még tinédzser korunkban (huszoniksz éve), akkor még „bulinak” éltük meg mindketten azt, hogy valaki rohangál egy labda után. Én a televízió előtt, párom személyes jelenléttel bővítette a rajongók csapatát, aztán valahogy mindketten „ráuntunk” az európai focira.  A ráunás tárgya nem feltétlenül a magyar foci lefelé mozgó útja kapcsán jött (azóta tán felfelé is igyekszünk). Sokkal inkább azon a hisztin, ami a pályán ment és megy. Ez legfőképpen az olasz focira jellemző, azonban el kell ismerni, hogy sokszor a legnagyobb kaszkadőröket és színészeket olykor kenterbe vágják szinte bármely ország játékosai. Ez alól némileg kivétel a "német foci" képviselői, juthat itt eszünkbe a Bayern vagy Dortmund híresebb csapatok játékai. Szóval valahogy ez a színészi magasztosság és roppant pénzközpontúság okozott bennem (bennük) egyfajta kiégést, így (bár igen sok sport kedvelői vagyunk, mégis) maradtunk a focinál, csak épp az amerikai kivételnél. Ráadásul most, hogy az NFL (National Football League) épp szezon végén tart (értsd jön a Super Bowl) talán kedvet kapnak nőtársaim a nagy meccs megnézésére. Így jöjjön egyfajta összehasonlítás az európai és amerikai fociról, hogy ha nézik, értsék miről is lesz szó. Természetesen saját szemüvegen keresztül. 

Ronaldo

1. Miről is van szó? Történetek...

A labda rúgásával kapcsolatos játékokat a történelem során számos országban játszották. A FIFA (Fédération Internationale de Football Association) szerint nagyon kezdetleges volt a játéknak az a szakasza, amit Kínában gyakoroltak az i.e. 2. és az i.e. 3 évezredben (a játék neve cuju volt). Kínában, a népesség körében elterjedt kultikus jellegű labdajáték a tsu-küh (rúgni-labda) volt. Közép-Mexikóban az olmékok a tlacstli labdajátékot művelték egy tömör kaucsuklabdával. Az ókori Róma játéka, a harpastum, egy rögbiféle játék volt, leginkább ez lehet a labdarúgás távoli elődje. A római légiók hódító útjukra magukkal vitték a szőrrel bélelt felfújt hólyagot, a bőrlabdát. A labdajátékok számos variációját játszották a középkori Európában, melynek különböző területein a szabályok nagymértékben eltérőek voltak. 1400 körül Firenzében a calció labdajátékot játszották előírt szabályok mellett, rögzített méretű játéktéren. A modern szabályok alapjait a 19. század közepén akkor fektették le, amikor különválasztották a rögbit és a futballt. És e két irányvonal alapjaiban változtatta meg mindkét vonal jövőjét. Ugyanis annak a sportnak a gyökerei, mely rabul ejtette az amerikai szurkolókat, több száz évre nyúlik vissza. A játék rengeteg elemet örökölt az 1823-as években az Angliai Rugby város Fiú iskolájában meginduló sporttól. Más elemét a labdarúgásból vette át. Az Európai kontinensről érkező bevándorlókkal lassanként a fent említett két sport is beszivárogott az újvilágba. Az amerikai verzió a kései 1800-as évek iskoláiban játszott vadágakból formálódott. A játék egy elkorcsosult európai labdarúgás és angol rögbi ötvözetévé vált. (Fontos: a rögbi nem egyenlő az amerikai focival, a rugby-ről itt olvashatsz) Természetesen lehetne oldalakon keresztül sorolni minkét (inkább három) sport történetét, azonban laikusként azt mondom: ennyi elég!

2. A játék célja és pontszerzés

Mindkét játék célja a labda valamely (kapu vagy endzone) célmezőbe juttatása. A futball lábsport, de a játékos bármely testrészét használhatja a labda irányítására, csak a karjait nem (ez alól kivétel a kapus, akinek a tizenhatos vonalon belül nincs „tiltott” testrésze, a kapun kívül viszont ő is rendes mezőnyjátékos, s már nem használhatja a kezét). A játék célja tehát, hogy a rendelkezésre álló idő alatt a labdát az ellenfél kapujába juttassák, lehetőleg minél többször, és így minél több gólt szerezzenek. A pontszerzés kiegészül súlyos vétség esetén, bíró által kiszabott büntetőre, ahol 11 méterről egy büntetőpontról (22 cm átmérőjű kör) találhat kapuba a játékos. Ezt pontrúgásnak nevezik, s más pontszerzési lehetőség (tudomásom szerint) nincs a futballban. Ja de: az öngól, de erről ne is ejtsünk szót... Az amerikai foci ezzel ellentétben más, a labdát nem rúgással juttatják előrébb, illetve az alapvetően a kézben van, azonban a cél itt is ugyan az: (az ellenféllel szemben) minél több pontot szerezni. Itt azonban már a pontszerzési lehetőség kibővül. A hagyományos pontszerzés az úgynevezett touchdown (tácsdáun), amit akkor ér el a csapat, ha egy játékosuk az ellenfél célterületére (endzone) viszi be a labdát, vagy az irányító a célterületen álló társának dobja a át, aki azt birtokolva mindkét lábával érinti a talajt. A touchdown 6 pontot ér a góllal szemben, ami egyet. A tácsdáunhoz kapcsolódik az extra pont: (extra point, Point after touchdown,PAT): egy 20 yardos fíldgól (field goal) kísérlet a kapuval szemben, ami annyit jelent, hogy passz után a fogó fűzővel kifelé fordítja a labdát, majd a rúgó kísérletet tesz annak berúgására. Touchdown után általában ezt a megoldást választják,  s ennek sikeres kivitelezése 1 pontot ér. Viszont a kétpontos kísérlet is a választási lehetőségek között van, választása estén a cél az, hogy a kétyardos vonalról indulva újra át kell juttatni a labdát a gólvonalon, egyetlen kísérletből, hasonlóan a touchdownhoz. Siker esetén két pontot ér, és akkor alkalmazzák, amikor különlegesen fontos a jutalomponthoz képest plusz 1 pont megszerzése. A korábban emített fíldgólt (FG) magyarul mezőnygólt csak a támadó csapat speciális egysége (Special Team) szerezhet. Akkor kerül rá sor, ha a támadócsapat három kísérletből nem tesz meg 10 yardot, és negyedikre a kapura lövést választják, illetve, ha már nincs idő más módon pontot szerezni. Akkor sikeres, ha az U alakú kapu szárai között halad át a labda, a kapu keresztszára fölött. Három pontot ér. Marad még a széfiti (Safeity) amit a védőcsapat akkor ér el, ha a támadóegység labdás emberét annak saját célterületén szerelik vagy kikényszerítik a pályáról. Ez ráadásul a támadási jog átadásával (free kick) is jár. Eléggé ritkán fordul elő, és két pontot ér. Nos, tudom ez tömény volt, úgyhogy evezzünk az egyszerűbb dolgok felé...

2. Hol történik? A pálya - játéktér...

Az első kép a futball játékterét (melynek jelentése: az a hasznos terület, ahol meghatározott szabályok szerint két csapat a játékot játssza), a hagyományosan használt focipályát jeleníti meg, ugyanis a pálya megegyezik azzal a területtel, ahol a játéktér is elhelyezkedik. A játéktér hossza 90-120 méter lehet – két egyenlő méretű térfélre osztva – nemzetközi mérkőzésen ez a méret 100-110 méterre változik. Szélessége 45-90 méter, nemzetközi mérkőzésen 64-75 méter. A népszerűen 16-osnak nevezett büntető területnek 16,5 méterre kell lennie az alapvonaltól és a gólvonaltól – ez a kettő egybeesik –, a büntetőpontnak pedig 11 méterre. 9,15 méter a sugara a kezdőkörnek és a 16-os előtti félkörnek. A kapu előtti tér a gólvonaltól 5,5 méterre végződik. Az alapvonalat, az oldalvonalat, a gólvonalat, a kezdőkört, a 16-os előtti körszeletet, az „öt és felest”, valamint a büntetőpontot fehér mészporral jelölik meg.

Az első, ami feltűnhet, hogy sokkal több a vonal van az amerikai foci pályáján, ezért a pályát gyakran vasrácsnak („gridiron”) hívják, mivel a pályán lévő jelzések hasonlatosak a grillsütő rácsához. Ízlések és pofonok, én kevésbé látom vasrácsnak. A játék egy 110 méter (120 yard) hosszú és  49 méter (53 1/3 yard) széles, téglalap alakú pályán zajlik. A hosszanti szélen lévő vonalak az oldalvonalak, a rövid szélen lévők az end line-ok. A pálya két végén vannak a goal line-ok, amelyek egy 100 yard hosszú pályarészt fognak közre. Pontot szerezni az endzone-nak nevezett, 10 yard széles területen lehet, amely a gólvonaltól (goal line) az alapvonalig (end line) tart. A pályát 5 yardonként az úgynevezett yard line-ok keresztezik. Az oldalvonalakkal párhuzamosan található két vonalsor neve hash mark. Az endzone mögött található a 18,5 láb (5,64 méter) széles kapu (goal post vagy upright), amelynek alsó része 10 láb (3,05 m) magasan kezdődik. A sikeres rúgás feltétele az, hogy a labda e keresztrúd fölé és a kapufák közé kerüljön. Biztonsági okokból a kaput tartó pózna szivacsos anyaggal van borítva, elkerülendő az ütközésből eredő sérüléseket.

4. Mivel történik? A labdáról...

Hát, lehetséges ezzel kellett volna kezdenem. Nem tudom, de tán sokaknak meglepő lesz, hogy a két sportág labdája nagyon nem egyforma, gyakorlatilag semmiben sem hasonlítanak, még színben sem. Íme a focilabda:

Ez a labda a 2014-es VB hivatalos sporteszköze volt, neve: brazuca. Az NFL tipikusnak nevezett "tojáslabdája" pedig így néz ki:

5. Kikkel? A játéktér szereplői...

A futball csapata 11 főből áll és egy csapatból maximum tizenegy játékos lehet egyszerre a játéktéren: egy kapus és 10 mezőnyjátékos. Ezzel szemben az amerikai foci csapata jóval nagyobb létszámú: a pályán lévő (támadó és védekező) csapatoknak 11–11 játékosa lehet a pályán. Tehát bár egyszerre 11 fő van fenn, mégis cserélődnek támadáskor (offense team), illetve védekezéskor (defense team). Ezen felül létezik még a special team is, kik szintén máskor vannak a pályán, szintén 11 fő alkotja a csoportot. Ezen felül vannak még bírák, de itt is annyira eltérő a szerepük, hogy igazából kár belemenni, azonban egy tény kiemelten fontos: míg a futballban a játékosok alig, vagy épp egyáltalán nem veszik emberszámba a bírót, addig az amerikai foci kapcsán a bíró szava szent. Bár lehet cselendzselni (kétszer - piros zászlóval az edzőnek), azonban az ott született döntéseket is csak a csapatuk felé jelzett morgásban szidhatják, és nincs egycentiről üvöltés a bíró fejébe. Nagyon nem mindegy - feelingben sem, mit nézel? A hisztit, vagy az alázatot? Ráadásul évek óta videóbíró is szerepet játszik az amerikai fociban, a futballban csak most kezdik kóstolgatni, mit is jelent ez. Érdekes, nem? Vajon miről szólhat ez?

6. Mennyi ideig? A játék időtartama...

Egy futball mérkőzés 90 percig tart, két 45 perces félidőre osztva, köztük egy 15 perces szünettel, amely után térfélcsere következik. A játékvezető a sérülések és ezek ápolása, időhúzások (tehát a színészi cselekedetek és hisztik), cserék, egyéb okok (például szabadrúgások, 11-es miatt) álló játéknál az elvesztegetett időt a félidők végén beszámítja, hosszabbít. Az elfecsérelt idő beszámítása, illetve annak megállapítása a játékvezető kizárólagos joga. Az idő beszámítására van kialakult gyakorlat, értelmezés, például sima csere esetén fél perc, bonyolultabb csere esetén egy perc vagy akár több idő is lehet. Ezzel szemben az amerikai foci általában négy 15 perces negyedből áll, a második és a harmadik negyed között van a félidő. A negyedek között csak térfélcsere van, amire 2 perc áll rendelkezésre. A játékidő mérése leginkább a futóórás és tiszta játékidő keverékeként fogható fel, bizonyos playek (játékok) után (például a játéktéren kívülre kerül a labda, punt) után megáll az óra. Emiatt egy teljes futballmérkőzés akár három óráig is tarthat.

7. Plusz egy: a játékosok maguk... 

Hát, lehet nevezni szexistának, de azért ha igazán őszinték vagyunk (mi nők is) önmagunkhoz, nem mindegy milyen látvány az, amit órákon át bámulunk a tévén keresztül. Az erőteljesebb izomzat egyértelmű jellemzője az amerikai foci játékosainak, míg a futball szereplői inkább "combosak". Nem mondom, hogy az futball szereplői között nincs szépfiú, no de: jobban kedveljük a rossz fiúkat, ugye? Jöjjön egy kis válogatás (hogy ne csak mindig a férfiaknak kedvezzünk, ugyanis a cheerleaderek - akik az adott csapat pompomlányai - sűrűbben szerepelnek valamilyen top ranglistában, jegyzem meg jogosan, igen szépek):

Colin Kaepernick

Eric Decker

Adrian Peterson

Rob Gronkowski

 Clay Matthews

Wes Welker

Tom Brady

JJ Watt

8. Összefoglaló

Tagadhatatlan, hogy az amerikai foci egyre több rajongót vonz magához, világszerte egyre nagyobb a nézettsége. Úttörő munkát végzett hazánkban Faragó Richard, aki csapatával (köztük Édesanyjával Faragó Edit - Edu nénivel) folyamatosan, kitartóan hitt abban, hogy ennek a sportnak Magyarországon is lehet rajongótábora. A meccsek kivétel nélkül izgalmasak, hol azért, mert kiegyenlített a két csapat tudása és ereje, hol pedig azért, mert bár nem tud annyira lekötni, észre veszel benne más érdekességeket: ilyenek például a play hívások. Hol egy-egy szó bekiabálásával, hogy érdekes és vicces mozdulatokkal tudatja az irányító, milyen játékot fognak játszani. Ja igen, ha már ismét a játékosokról van szó. Félreértés ne essék, bődületes pénzek ömlenek leigazoltatásokkor, sok csapattulajdonos benne van a világ top 1000 leggazdagabb emberei között. S hogy még színesítsük, bár a kokszolás tiltott játékszer, bár mennyire is ítélik el, erőteljesen alkalmazzák. Élsport ritkán van turbósító nélkül. 

Aztán még kimaradtak a "pufifánkok". Cheerledereket (tudod, a pompomlányok) is megelőzik sokszor népszerűségben, de jöjjön belőlük is egy válogatás, hogyan is néznek ki a pufifánkok, és ígérem, nem kell majd magyaráznom, mi is a szerepük. Tehát, 2015. február 07-én a képernyő előtt a helyed, az 50-dik Super Bowl garantáltan tele lesz izgalmakkal. Half Time Show vendége pedig a Coldplay lesz! Aztán pedig jön júniusban az Ebé. Ja a pufifánkok: 

Terrance Knighton

BJ Raji

Wince Wilfork

Források: wikipedia.hu, endzonemagazin.hu, nfl.com és Faragó Edit - Edu néni