...illendő bemutatkozó mizériával indítani egy blogot. Igen, illendő, meg is teszem, azonban az átlagos sallangokat most hagyjuk ki. Vagyis: kihagyom. Mivel azt gondolom, nem az a lényeg, ki ír pontosan (egyenlőre) hanem az, hogy mit, és az Benned mit fog elindítani. Egy fix, az önreflexió elburjánzott bennem, feszt kérdéseket teszek fel önmagamnak önmagammal és a világ sztenderd és kevésbé sztenderd pillanataival kapcsolatban. Írni fogok arról, mi tetszik és mi nem bármi kapcsán: lehet az egy színdarab, egy designer, egy fotel, egy balta, az univerzum vagy épp Te. Vagy az emberek általában, és a hozzájuk épp "hogyan" kötődő szálaim kapcsán bármiről. Lényeg, hogy valamiért megérintett engem. Ez az alap. 

S hogy mi jöhet még ? Fogalmam sincs. Mert ugye szeretjük tudni, mi az ami jön. Mi az amire számíthatunk. Hogy tudjuk, hogy lesz? Szokták mondani, a biztos rossz jobb, mint a kiszámíthatatlan jó. Nos, személy szerint ezzel (mostmár) nem értek egyet. A kiszámíthatatlanságnak varázsa, de még inkább lehetősége van. Ha tudjuk, hogy jön a rossz, készülünk rá. De mi van, ha kockáztatunk, s beemelünk még egy változót: a lehetséges "jót"? A rossz így is / úgy is benne marad a pakliban, de jöhet az is, amire korábban nem számítottunk...

Ne aggódj, még rosszabb nem fog jönni, de hiszem. Ha adunk valahogy teret a lehetőségnek, az működni fog. Nem azonnal, de kamatozik, és egyszer csak visszaköszön. Kérdés az: vajon észre veszed-e? Össze tudod-e majd kapcsolni? Jelen vagy-e? Tudsz-e belőle "profitálni" és tanulni? Más néven: élsz-e az újabb lehetőséggel? 

Bármikor - bármerre járok, lehet az elit iskola, vagy "háromhás" térség vallom: önmagunkhoz képest tudunk lépni. Azonban azt mi döntjük el előre vagy hátra lépünk, esetleg toporgunk egy helyben? Megadjuk-e önmagunknak a lehetőséget arra, hogy eltávolodva (a problémától) ránézzünk "másként" is a kialakult helyzetünkre? Rögtön jelzem: működik. Magam sem értem: hogyan? De valahogy erre a diáksereg fogékonyabb, s valóban változások ("pezsdülés") indul meg az intézményekben. 

Tehát: valami ilyesmi az, ami feszt forog bennem. És ezt most leírom Neked, Önnek, kutyáknak és egyéb lényeknek: MINDENKINEK!

Ja igen, a vekeng jelentése, mint blog-égkő: A Szinnyei-féle Magyar tájszótár szerint: lármázva beszél, vitatkozik, töprenkedik, habozik. Igen, kábé ez van bennem...