Eredetileg nem gasztro-bejegyzésnek indult ez a poszt, sokkal inkább az alkotás örömeiről szerettem volna írni. De másképp alakult, ami semmiféle képpen sem baj, inkább egy másfajta élményt ad nekem, és remélem Neked is... Mivel korábban már volt szó az ízek adta élményekről, annak különféle lelki hozadékairól (itt és itt). Jöjjön most egy olyan "nasi" ami minden igényt kielégít. Tud egészséges, és kevésbé reform is lenni, minden háziasszony és háziúr eldöntheti, melyik fajtát készíti el családjának (vagy önmagának) baráti társaságának, rokonaiknak. Egy tény, elkészíteni gyors és egyszerű, remek program pároknak akár kapcsolatépítésre (vagy annak erősítésére) is.

A stangli történelme: 

A "die Stange" német szó, rudat jelent, ennek megfelelője a népnyelvben kialakult stangli. A stangli szó több mindent is jelent. Egyik értelmezése, a sós kifli, azaz sós stangli, amit régebben ünnepi menüként tettek asztalra a háziasszonyok. A néprajzi lexikon még egy jelentését is leírja a stangli szónak: a nádaratók csónakjainak a terelő-evezőrúdját is így hívták régen. No de, ettől effektíve előrébb nem lettünk. Viszont jó tudni (szerintem), hogy amit eszünk, az igazából történelemmel és múlttal rendelkezik, ünnepeken és jeles napokon volt jelen, ami mára átalakult - megváltozott: mindennapi reformétek (is) lett belőle. No igen, jellemző, hogy ez az a pont, ahol a frissen életmódot váltó egyén elkezd elveszni. Mert van paleo, reform, egészséges, mindenmentes, vagy csak annak nevezett, ilyen, olyan amolyan recept a neten, melyekre oly' jellemző: egyszer valaki leírta, de ki soha nem próbálta. Korábban úgy működtem, hogy bújtam az internet tudástárának receptjeit, hosszú idő után kiválasztottam egyet, műgonddal elkészítettem, és valahogy sosem sikerült az, aminek kellett volna. Azt kell mondjam: tipikus "tünet" ez..., valaki leír egy receptet (valahonnan), de effektív ki sosem próbálta. Te meg otthon szívsz vele, s vagy segít rajtad a rutinod, és mégis kihozol belőle valamit, vagy landol az egész a kukában. Ez a recept azonban más lesz, mivel egyrészt őskövületnek (nagyjából) 150 éves hagyománynak örvend, még nagyapám anyjától származik. Másrészt kipróbáltuk reformmal, és anélkül is: nagyon sokszor. Jöjjön először a reformrecept - két tepsis (~46x37) változatra:

• 100 gr. kenyérliszt (KBL-120)-(nálam Király búzaliszt) 
• 400 gr. teljeskiörlésű liszt (KBL-220) (lehet tönköly, vagy fele TK rozs, fele TK búza, nálam TK Király búzaliszt) 
• 100 gr. "lisztpótló" (magas fehérje és élelmi rost tartalommal) - (nálam Zéro6)
• 80 gr. trappista sajt reszelve (lehetőleg tejből legyen, ne porból!)
• 90 gr. RAMA sütőmargarin (itt kezd kevésbé egészséges lenni)
• 90 gr. hagyományos sertészsír (mennél hagyományosabb - annál finomabb, ne az ipari mocskot vedd meg!)
• 1,5-2 teáskanál só (legyen hagyományos, adalék nélküli "koszos" vagy trendibb "himalája" só, ha sósan szereted, akkor kettő teáskanál simán mehet bele)
• 2 tojás sárgája (kérj a szomszéd Marisnénitől, vagy vegyél legalább olyat, aminek a száma egyessel kezdődik (tehát szabadtartású)) 
• 2,5 dl tejföl

A felületre:

• a maradék tojásfehérjéd (ki ne dobd!)
• 120 gr. trappista reszelve
• ízlés szerint só (koszos vagy himalája)
• és a lényeg: fűszerek! Nálam chilli pehely, római kömény, és sima kömény

Elkészítése: 

Mindent, ami nem a felületre kell, dobáld bele a robotgéped táljába  és gyúrasd vele össze (dagasztó kanállal) úgy, hogy az összetevők homogén egységgé váljanak. Ha nincs robotgéped, akkor a kezed is tökéletesen meg fog felelni, de gyúrás előtt mindenképpen most meg azokat! A tészta akkor jó, ha már elválik az edény felületéről, összeáll, nem törik és nem is folyik szét, egyben nyújtható is. Eme állapot eléréséhez lehetséges, hogy szükséged lesz még lisztre, mivel (ha lustább vagy és) felolvasztod a zsíradékot, vagy a tejfölöd savós, vagy mindkettő egyszerre, akkor szórj még bele lisztet (lassanként), hogy a megfelelő állagot elérd.  S ha ez megvan: vagy hagyományos (akár nagyanyóktól örökölt) fadeszkán, akár trendi szilikonon nyújtsd ki úgy, hogy előtte lisztezd meg a felületedet. Amúgy ha elfelejted (én elszoktam) akkor sem lesz gond, mivel így is el fog válni a deszkádtól. A nyújtás vastagságát döntsd el előre magadban, ugyanis nagyban meghatározza, milyen állagú stanglit szeretnél? Van, aki az atomra kiszárított, vékony - törős - típust kedveli, s van, aki a tartalmasat - omlósat. A családunk inkább ide tartozik, így mi legalább fél centi (5-6mm) vastagra hagyjuk, de ha ennél vastagabb sem lesz vele probléma. Ha ez kész, kend meg a maradék tojásfehérjéddel, sózd meg a tetejét is, szórd meg a reszelt sajttal, s ha szereted: chilli pehellyel is. Mivel nálunk van, aki kevésbé kedveli a római köményt, ezért mi felezni, vagy akár negyedelni is szoktuk a tésztát, ki éppen milyen ízre vágyik. Igazán férfias és karakteres ízű lesz a chilli pehely - köménymag kombótól, lágyabb a többféle sajttól. Ez igazán rajtad múlik, csak hallgass önmagadra, milyen ízt éreznél vissza szívesen? Közben kapcsold be a sütődet alsó-felső+légkeveséses módban 160 fokra, ha nincs légkeverés, 180-ra, ezzel időt spórolsz magadnak. Ugyanis az ízesített tésztádat már csak fel kell vágni derelyevágóval vagy késsel, aztán át kell helyezned stanglijaidat a tepsidre. Előtte tégy rá szilikonpapírt, így nem kell majd bajlódnod sem a mosogatással, sem a stanglik leválasztásával. Ha légkeveréses a sütőd, akkor 23 perc alatt készre sül kreálmányod, ha alsó-felsőn sütöd, akkor 30 perc alatt, de félidőnél cseréld meg a két tepsit. És ennyi, mert hogy az a jó hírem van: kész vagy, s mire elpakolsz a konyhádban, addigra meg el is készülnek süleményeid, és nagyjából hasonló eredményt kellene, hogy kapj: 

Ja igen, a nem reformos változat: annyiban különbözik, hogy teljesen hagyományos lisztet használj, az összes többi eljárás ugyan az, azonban erről nem lesz fotós dokumentálás, mivel eléggé rég óta nem készítettem el a hagyományos verziót. Viszont a teljes kiörlésű lisztes - sajtos - chillis - köményes verzióval még a "hagyományos" a reformétkezést elutasító embertársaidat is le fogod venni a lábáról, ugyanis a siker garantált. Nem lesz fűrészporos, sem porízű, maximálisan finom és gyorsan elkészíthető! S ha szívesen próbálkozol, használhatsz tökmagot, szezámmagot, de készítettem már zöldfűszerest és napraforgómagosat is! Sok sikert!